Számomra ismeretlen költő: Hóember

Utcu gyorsan gyerekek
Menjünk az udvarra:
Mert most minden, minden ott
Hóval betakarva.

Palkó gyere ide hát,
Te is Pista rögtön:
Hengergesd a hógolyót,
Hengergesd a földön.

Hadd nőjjön meg gyorsan az,
És ha aztán készen:
Hóemberkét faraghatsz
Majd belőle szépen.

Krumpliból lesz az orra,

Meg a szeme párja,

Ócska rongyos kalapot
Kap a kobakjára.

Seprü jön a kezébe
S büszkén pillant széjjel,
De ha melege lesz majd,
Eltünik egy éjjel.

Elolvad a hóember,
Ha a tél már elszáll:
Munkára hát gyermekek,
Mert az idő eljár.