Takáts Gyula: Mint csillag ül

Pirosat rikoltott a szép kakas,
s a menny hálója széthasadt.
Rubin lángok közt hófehér havat
szitál a tündöklő magas.

December ez már…Vándorol az év…
Egy gólya áll a kertben árván,
fehér pólyával törött szárnyán,
s delták vizéről álmodik szegény.

Csak néz…Elindul s merev szárnya,
mint toll piros tintába mártva
egy verset ír a tiszta hóba,
amíg beér az istállóba.

Megáll, és mintha napfény volna,
a jászolból rásüt a szalma,
s karácsony párás, szép tehén-szeme,
mint csillag ül december térdire.