Kunoss Endre: Elszántság

Nyögék, mint csak nyöghet tűrelem,
Leroskadásig vittem búm keresztét,
Nem szánta ég s föld lantosának vesztét,
Zsarnokhatalma rútul bánt velem.

Föl hát világküzdésre, szellemem!
Zuzd széjjel a kény ónnehéz bilincsét,
Szerezd meg ujra léted drága kincsét:
Légy oly szabad, mint sas, mint lángelem!

Állj szembe nyüzsgő sorsod végzetével,
Küzdj meg hatalma visszás rendszerével:
Elég volt a méltatlan szolgaság.

S akár lesz egykor harcaidnak bére,
Akár lesujtva dülsz sirod földére:
Pulyának nem kiálthat a világ.