Nagy Imre: Esőzsák

1

Ezüstfüggönyként leng az égből
egy kis esőzsákja a nyárnak,
s a függöny mögött egy műhelyben
tüzes villámot kalapálnak

isten bozontos kovácsai,
s lángol a kohó, hull a szikra,
villámokat vernek patkónak
a vihar sötét lovaira…

2

Fellegnyíláson kinéz a nap,
s messze egy kis falunak tornya,
mint fehér láng, az égig lobban,
a mezők felett fényt lobogva,

s csillagában megakadt felleg
sötétlik, s oly szép e kép,
a szivárvány úgy ég rajta, mint
reménységet pergető kerék.