Reményik Sándor: Estére

A szép öregkor arany legendája
Igaz-e még?
Estére vajjon kiderül az ég?
Lehet majd hangtalanul, hosszasan,
Megbékülten a csillagokba nézni?

Emléket, álmot…szellemet idézni?

Estére vajjon elül a vihar,
Letompul életünknek sok-sok éle? -
Vagy csupán irányt változtat a szél:
Északira hűl déli dühöngése,
S szirokkó helyett bóra
Szabadul rá lelkünk nyílt tengerére?

Mi lesz velünk estére?

Esténk vajjon Toldi estéje lesz:
Sötét és nyugtalan?
Sír-ásó vággyal bolyongunk csupán
Otthon, Nagyfaluban?
Tavasz-korunknak áradó zajlása
Torkollik, kietlen őszi csendességbe,
Torkollik kietlen nagy mogorvaságba? –

Él-e még a szép, derült öregkor
Arany legendája?