Vasile Alecsandri: Dojna

Hej, dojna, dojna!
Hej, csak szeretőm ha volna,
haján nyílna tearózsa,
ajka babarózsát szólna!

Hej, csak lenne kedves babám
kökényszemű barna leány,
aki jár a betyár után!

Hej, csak lenne babám szőke,

lenne karcsú, nevetőske,
mint a gidó, könnyen szökne!

Válnék csalogány belőlem,

fújnám éjen, éjidőben
drága dojnám egyre fönnen!

*

Hej, dojna, dojna!
Vállamon bár puska lógna,
tarsolyomban golyó volna,
csákány kezemben forogna!

Hej, csak lenne holló lovam,
mint a fekete bűn, olyan,
mint a sárkány, olyan ha van!

Rugtatna vagy hét legény,
mind vitéz, akárcsak én,
tüzes táltosán elém!

Válnék sasmadár belőlem,
szólnám bosszú-dalom fönnen
fényes nappal, délidőben!

*

Hej, dojna, dojna!
Ha a babám rám hajolna,
fogadalmat szívem szólna,
s örökké az övé volna!

Így beszélnék: édes egyem,
hegyen-völgyön vígy el egyben
fecskénél is sebesebben!

Szólnék: esküdj a keresztre,
hét vitézed ne eressze
magát élve rabul egy se!

Hej, vitézség, hej, betyárság,
rontsuk szét a szegény ország
pogány nyűgét, pogány sorsát.

/Ford.: Szemlér Ferenc/