Zelk Zoltán: Négy évszak

Teli szőlővel a kosár,
egy fürtöt adok néked,
kóstold meg! Őszi napsugár
édes, jó ízét érzed.

A fényt, mely óvón ráterül
a didergő vidékre -
napfény, szőlődomb, almafák:
ez is, ez is a béke!

De kiált már a hírhozó
vadlúd az esti égen:
„Tél jön!” – s holnapra zúzmara
csillámlik kerten, réten.

Aztán, mint a puha gyolcs, a hó
borul rá a vetésre -
Hó alatt aluvó magok:
ez is, ez is a béke!

S megint tavasz és újra nyár.
Olyan, mint a mesében:
a mag, mely hó alatt aludt,
piroslik kemencében…

Frissen sült kenyér jó szaga,
tányér s kanál zenéje
a megterített asztalon:
ez is, ez is a béke!

Elmondtam néked, hogy milyen
négy évszakunknak útja,
ha fölöttünk béke ragyog
és a teremtő munka.