2014. február 2., vasárnap

Paul La Cour: Minden után


Minden után kinyújtom kezemet:
a fűben vércseppként fénylő bogár,
a növendékfa árnya, reggelek
tárt szája, zöld esőzuhatag nyelve
s a Nap után, mint fa a tengeren.
Körül a láthatatlan part pihen
sós viharok köröznek és a fény
a dolgok kristály-magvában lakik.
Kezem a Nap, szél, szabadság, öröm
ragyogása után nyújtom ki én.
S a fecskék fehérségbe fonnak itt.

/Ford.: Görgey Gábor/

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Szeretettel köszöntök
Minden kedves böngészőt!





"Legjobb lenne hallgatni,
nem mozdulni,megállni,
nem érezni és nem látni?,
de akkor elfelejtenék embernek lenni!"
jazsoli5