Antonio Machado: Őszi hajnal

Szürke szirtek közt előlép
egy szekérút, hosszú, keskeny,
ott egy kicsiny legelő-rét,
hol fekete bikák állnak. Bokrok, cserjék nagy seregben.

A föld nedves, harmat-ázott,
csilló cseppek csengnek halkan,
és aranyló nyárfa-láncok
suhannak a vízkanyarban.

Violaszín messzi bércen
sápadt, ámbra hajnalpír van,
egy vadász megy nagy kevélyen
néhány nyúlánk agarával. Vállán puskacsöve villan.

/Ford.: Végh György/