Kisfaludy Sándor: A természet kebelében
A természet kebelében,
Erdőnek homályában,
A tavasznak örömében,
Virágok illatjában,
A pataknak csörgésében,
Pacsirtáknak szavában,
Fülemilék énekében,
És gerlicék csókjában, -
Amit lelkem titkon sejtett,
Mind igazság s valóság lett:
Mind világos érzemény,
S teljesedett szép remény.
Szeretettel köszöntök
Minden kedves böngészőt!
"Legjobb lenne hallgatni,
nem mozdulni,megállni,
nem érezni és nem látni?,
de akkor elfelejtenék embernek lenni!"
jazsoli5
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése