Virág, felém ágaskodóban,
május-szépe, kinálta magát:
„Van egy kedves Rózsafám” – szóltam,
s nem kellett a drága virág.
Akkor kedves Fácskámhoz mentem:
őrzöm napon, éjjelen is:
de a féltékeny elfordult menten,
s gyönyöröm ma csupán a tövis.
/Ford.: Gergely Ágnes/
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése