Elköszönnek a madarak,
mielőtt még elalszanak,
felgyöngyözik pár halk trilla,
félálomban a pacsirta.
A kakukk is felkakukkol,
de már lombok alatt kuksol,
még a rigó füttyent egyet,
megtöri az esti csendet.
Azután már ő is alszik,
csak a tücsökzene hallszik,
egy húron szól szakadatlan
ez a zsongó réti dallam.
Elült a szél, lomb se rezzen,
csak az ember szive rebben,
csak az nem tud nyugvást lelni,
madarakkal elpihenni.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése