A kastélyban
történt ez a furcsa eset.
A kastélyban élt egy tarka papagájmadár és két kiskutya. A papagáj két nyelven tudott beszélni: papagájnyelven és embernyelven.
A kiskutyák pedig pajkos, apró állatok voltak, de csak kutyanyelven tudtak beszélni.
Egyszer valami levélborítékot talált a szőnyegen a két kutya.
- Ez jó lesz nekem - szólt az egyik -, a fejemre húzom csákónak.
- Ne tedd azt - szólt a másik -, inkább írjunk bele levelet, aztán küldjük el a falu végén kutyálkodó tarka kutyának, a Hektornak.
- Jó lesz, de hol a toll?
- Húzunk egyet a papagájból.
Meghallja ezt a papagáj, és tollait borzolva, ijedten kiáltja:
Nem adok én írótollat
sem rektornak sem Hektornak!
Hiába kiáltozott a papagáj. Senki sem járt arra. A két kutya pedig nagyokat ugorva igyekezett tollat rántani a papagájból.
Egyszer csak, amint lebillentette ijedtében a legyezőjét, az egyik kirántott abból egy tollat.
Jaj de fáj! Jaj de fáj!
Ó, én szegény papagáj!
Azzal nagy sebesen elkapta a kiskutya legyezője végét, és úgy megcsípte, hogy az ijedten visított:
Jaj de fáj! Jaj de fáj!
Ereszd el már, papagáj!
A másik kutya meg elesett ijedtében, de aztán, mikor látta, hogy a papagáj nem őbele kapaszkodott, csak nevette a cimborája baját.
No de nem is kap egyhamar levelet a falu végén kutyálkodó tarka kutya, Hektor!
A kastélyban élt egy tarka papagájmadár és két kiskutya. A papagáj két nyelven tudott beszélni: papagájnyelven és embernyelven.
A kiskutyák pedig pajkos, apró állatok voltak, de csak kutyanyelven tudtak beszélni.
Egyszer valami levélborítékot talált a szőnyegen a két kutya.
- Ez jó lesz nekem - szólt az egyik -, a fejemre húzom csákónak.
- Ne tedd azt - szólt a másik -, inkább írjunk bele levelet, aztán küldjük el a falu végén kutyálkodó tarka kutyának, a Hektornak.
- Jó lesz, de hol a toll?
- Húzunk egyet a papagájból.
Meghallja ezt a papagáj, és tollait borzolva, ijedten kiáltja:
Nem adok én írótollat
sem rektornak sem Hektornak!
Hiába kiáltozott a papagáj. Senki sem járt arra. A két kutya pedig nagyokat ugorva igyekezett tollat rántani a papagájból.
Egyszer csak, amint lebillentette ijedtében a legyezőjét, az egyik kirántott abból egy tollat.
Jaj de fáj! Jaj de fáj!
Ó, én szegény papagáj!
Azzal nagy sebesen elkapta a kiskutya legyezője végét, és úgy megcsípte, hogy az ijedten visított:
Jaj de fáj! Jaj de fáj!
Ereszd el már, papagáj!
A másik kutya meg elesett ijedtében, de aztán, mikor látta, hogy a papagáj nem őbele kapaszkodott, csak nevette a cimborája baját.
No de nem is kap egyhamar levelet a falu végén kutyálkodó tarka kutya, Hektor!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése