Friedrich Rückert: Félhold világol az égen

Félhold világol az égen,
ködöt hoz és fagyot.
Te fél odafönt: köszöntlek,
hisz én is fél vagyok.

Szültek fele-jó-fele-rossznak,
de silány mindkét felem:
a jónak semmi haszna,
a rossz erőtelen.

Fél kortynyi ha ért az örömből -
az is csupa bánatért,
s csak első cseppje ízlett,
a többi mit sem ért.

A múzsáké: fele-szívem,
mit adtak: fél siker,
s épp életem felében
öregedve hagylak el.

Most itt ülök csömörömmel,
a fél-voltom is elveszik:
üres felem fokonként
fölemészti a még telit.

/Ford.: Tellér Gyula/