Ne menj el, míg tőlem engedélyt nem kérsz, sze-
relmesem.
Átvirrasztottam az éjszakát a most pilláim az álom-
tól súlyosak.
Félek, hogy elveszítlek, ha alszom.
Ne menj el, míg tőlem engedélyt nem kérsz, sze-
relmesem.
Felrezzenek s kinyújtom kezem, hogy megérint-
selek. Kérdem magamtól: „Álom ez?”
Csak tudnám meghurkolni szívemmel lábadat s
szorítva tarthatnám keblemen.
Ne menj el, míg tőlem engedélyt nem kérsz, sze-
relmesem.
/Ford.: Áprily Lajos/
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése