Kicsi koromban régen megszoktam
s azóta is imádkozom érted
áldott legyen minden-minden lépted
de itt-ott mégis megbántalak talán
bocsáss meg nékem
borús fiadnak
édesanyám.
Hibás vagyok, de nemcsak én magam
bűnös még a gondot hozó élet
bánat, kín, jaj, átok, szenvedések
s könny is csillog néha két szemem falán
csak te nem látod
rejtem előled
édesanyám.
Ilyenkor mindig ugy visszasirom
elvesztett vidám gyerekmagamat
mikor meséltél s én hallgattalak
szép volt a mese életem hajnalán
s nem is lesz többé
szebb mese annál
édesanyám.
Te tanítottál minden nótára
Neked köszönöm sok-sok kis dalom
cserébe csak a szivem adhatom
szegény vagyok én, nincsen cserepes tanyám
tanits mégegyszer
régi nótára,
édesanyám.
Eltünt a mese, hallgat a nóta
kenyérgond, ruha, ez most az élet
s esti imámban csak arra kérlek
borus fiadnak néha bántó szaván
ne haragudj meg,
bocsáss meg néki
édesanyám.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése