Az esős út csupa tócsa,
üvegét szél zúzza szét,
a fűz leplét szél szakasztja,
szél kopasztja a fejét.
A száraz lomb földre szárnyal,
a nép temetésre tart,
nyolc nagy tárcsás boronával
traktor töri az ugart.
Száll a levél, tóba pottyan,
mint a szántás, feketén,
s hajókázik hosszu sorban
a tó felkavart vizén.
Hull az eső szemetelve,
a hideg a húsba kap.
Mintha minden szégyenkezne,
az aggság, az ősz miatt,
s szégyen volna és gyalázat
a levél- és varjuhad,
s az orkán, mely egyre támad,
s a zápor, mely leszakad.
/Ford.: Tellér Gyula/
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése