Odakint dúl a hóvihar,
s mindent fehérbe von.
Újságárusnőt eltakar,
porzik bódéfalon.
E hóról életem során
már jópárszor kitűnt:
titkolózásból hull csupán,
s hogy megcsalja szemünk.
Javíthatatlan leplező,
fehér rojt-bojt között
de sokszor surrant, bújt elő,
s hazáig üldözött!
Mindent fehér hó leple fed,
szemet betöm, kinyom.
Egy árny, akár a részegek,
bolyong az udvaron.
Mindenki siet odakint -
bizony higgyétek el:
valakinek valami bűnt
megint titkolni kell!
/Ford.: Tellér Gyula/
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése