Albert Júlia: Vallomás

Anyám a színes nyár már elvirágzott

A kertben sűrű őszi köd lebeg

Anyám sötét árnyak kísértenek

Valamitől úgy féltem lelkemet

Lehet, hogy miattam kong-bong a harang?

Értem sírnak a hulló levelek?

Imádkozni szeretnék általad

Szeretném megcsókolni kezedet

-      - - - - - - - - - -
Anyám!
Elvesztettem a szívemet.