Titkos zizegés az erdő,
csupa langyos lehelet.
Ház előtt fényben derengő
csúcsával a nyárfa megnő,
ég, mint folyékony üveg.
A sötét sűrűben állva
tükrös aranya vakít.
Esőzve reszket a nyárfa,
önti, csillámolva hányja
üveges-gyöngy habjait.
/Ford.: Fodor András/
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése