2014. október 29., szerda

Takáts Gyula: Vénasszonyok nyara


Hosszú szál, ezüst szál.
Úszik az ökörnyál,
itt is, ott is fölvillanva,
mintha gyémánt sugár volna.
Ágon, égen
hosszú szál, ezüst szál.
Száll a nyár.
Itt az ősz.
Gyümölcsök közt jár a csősz.
Kalapjában csipke-bogyó.
A kezében somfa-furkó.
Itt is, ott is meg-megáll.
Kiköt, mint az ökörnyál.
Széjjelnéz...Rápipál...
Füstje fölött
ágon, égen fölvillanva
úszik az ökörnyál.
Száll a füst
és száll a nyár.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Szeretettel köszöntök
Minden kedves böngészőt!





"Legjobb lenne hallgatni,
nem mozdulni,megállni,
nem érezni és nem látni?,
de akkor elfelejtenék embernek lenni!"
jazsoli5