Nem ismert útra
Sodort a vágyam
Magamat adni
Elébe álltam
A titkok fénye
Szemembe szökkent
Köszöntem csöppnyi
Örömöknek
Aztán az úton
Meghalt a vágyam
Éltem miattad
Zuhant ily mélyre
És sírtam hosszan
Sírtam az éjbe
Egyedül álltam
Vágynélküli szegénnyé váltan
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése