2014. november 6., csütörtök

Dietmar von Aist: Mi gyógyítja a bánatot?



"Mi gyógyítja a bánatot,    amely szerelmes nőt epeszt?
Mert szivemet most ez nyomasztja,    üdvös volna tudnom ezt,"
- mondta egy szép nő." Talán még    végére járnék,
csak ne őriznének engem.
Érzem, nem lehet soha    őt elfelednem."

"Állhatatosság vigasztal erényes    asszonyt, mondják elegen."
"Én többé nem hiszek ebben,    mióta vergődik szivem."
Ez volt búcsúszava a párnak,    mikor örökre váltak.
"Szerelmi vágy,
bölcs volna, kinek nem lenne soha    szüksége rád."

"Ha alszik az egész világ,    árván hánykódom az ágyon.
Szép asszonyok miatt vagyok ébren,    akit szeretni vágyom.
Boldogithatná életem.    De mi hoz gyógyulást nekem?
Talán belehalok.
Istenem, hogy kínozzon ő,   miért hagyod?"





Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Szeretettel köszöntök
Minden kedves böngészőt!





"Legjobb lenne hallgatni,
nem mozdulni,megállni,
nem érezni és nem látni?,
de akkor elfelejtenék embernek lenni!"
jazsoli5