Alekszandr Mezsirov: Lám, tél lesz...

Lám, tél lesz, újra tél lesz,
Az ablakokra hó
tapad.
Minden jót visszakérhetsz,
A suttogást, az ajkadat.

És vissza már
aligha veszlek,
Téged, a jobbik énemet,
Se testedet,
a rászedettet,
Se tiszta és jó lelkedet.

Egymástól messze nem
kerültünk,
De falat húzva fel közénk -
Bal gyűrűsujjamon
a gyűrűt
Ezüstre váltom én.

/Ford.: Ircsik Vilmos/