Fjodor Tyutcsev: Kásásodik a víz

 

Kásásodik a víz, sötétül,
a patak jég alá buvik,
fény tompul, madár füttye gyérül
és mindent dermedés borít.
De a forrást nem győzi le
a tél mindenható bilincse:
frissen folydogál és bele-
csilingel a halotti csöndbe.

Éppígy - elárvult kebelünket,
melyet az élet fagya zár,
nem ragyogtatja ifju ünnep
és nem pezsdíti pajkos ár,
de a jeges kéreg alatt
él még az örömvágy varázsa
s érthetően fel-felkacag
néha a forrás csobogása.

/Ford.: Szabó Lőrinc/