Bolyongtam arcod közelében
nyárfák csatornák s paloták
halk szavadat hallani véltem
háztetőkön felhőkön át
Bolyongtam partod közelében
csak álmot láttam benned és mosolyt
ábrándból napvilágra léptem
szirtek közt viharos kezed sodort
A festményeken átsuhantál
árnyéknép lakta otthonod
gyöngéd arcok terített asztaloknál
- a sarokban tőr villogott
Ágyúk dobok s kokárdák
kész lettem a nap estelén
erdők s gabonatáblák
bársonyos-puhán terültek elém
Morajod altatott el engem
daloltak emberek és állatok
önkívület szólt az ütemben
halál csend béke ringatott.
/Ford.: Kálnoky László/
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése