Embertől emberig visz az út oda-vissza.
Vár rájuk furcsa, sok jó-rossz találkozás.
Vár rájuk furcsa, sok jó-rossz találkozás.
Minden év kedvesebb, mely őket
összehozta,
S hogy jó s rossz, s hogy s mi volt,
fölírni
nem szokás.
Minden év s minden út elillan
valamerre,
S minden utat, amely vak s néma volt
minap,
Hang veri föl ma, nevetés, nóta, s
egyre
S mind hallhatóbb a Jó könnyű
lábaival.
/Ford.: Keresztes József/
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése