Pósa Lajos: Mese a cinkéről

 

Egy icinke, egy picinke,
Fürge lábú, dalos cinke,
Vígan ugrál ágról-ágra
Hóvirágról, hóvirágra.

- Honnan jöttél te picinke,
Fürge lábú, dalos cinke?
Szeretettel szól hozzája
A szomszédék Piroskája.

- Túl a réten, az erdőből,
Az erdőből, sík mezőből,
Sík mezőnek közepéből,
Jávorfának tetejéről.

- Mit csináltál az erdőbe?
Az erdőbe, sík mezőbe?
Sík mezőnek közepébe,
Jávorfának tetejébe?

- Daloltam az ibolyának,
Fehér gyöngyös gyöngyvirágnak,
Legyezgető leveleknek,
Mind hallgatták, mind szerettek.

Daloltam a mókuskáknak,
Örömükben, hogy ugráltak!
Hogy labdáztak a dióval,
A dióval, a mogyoróval.

Málnabokron dalolgattam:
Édes ízű málnát kaptam.
Körül zengtem a patakot:
Gyöngyharmatos vizet adott.

- Dalolj, dalolj, te picinke,
Fürge lábú, dalos cinke!
Zengj nekem is egy dalocskát,
Én is adok majd magocskát!