Google+ Followers

2015. január 5., hétfő

Pierre de Ronsard: Virágok közt ugy ülsz


Virágok közt ugy ülsz te is, mint szép virág,
begyűjtöd mind, amit kinál neked a gyöngéd,
szép évszak, és nekem elküldöd ezt a zsöngét,
hogy megtudjam nevét, faját és hajlamát.

Azért, hogy kínomat igy meggyógyítanád,
vagy megzavarni tán szerelmi búmnak csöndjét?
Vagy megbüvölni tán a lángját és a könnyét
küldesz varázslatot, növényi babonát?

De nem lehet, hiszen mit ér a növények nedve,
ha Ámor vágta mély seb vérzik szívemen?
Azt tanitod nekem, csak haszonélvezetre

miénk az ifjuság – múlassuk sebesen.
A vénség léptei kopognak közeledve,
nem ér meg több tavaszt virág és szerelem.


/Ford.: Vas István/

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Szeretettel köszöntök
Minden kedves böngészőt!





"Legjobb lenne hallgatni,
nem mozdulni,megállni,
nem érezni és nem látni?,
de akkor elfelejtenék embernek lenni!"
jazsoli5