Csomagodat ne bontsd ki,
ha véginségre jutsz.
Azért véredet ontsd ki,
amiért sírni tudsz.
A késő fordulású
eget míg nézheted,
te lassú jajdulású,
alkosd meg végzeted.
Amit szemeddel sejtesz,
sziveddel várd ki azt,
amit szivedbe rejtesz,
szemednek tárd ki azt.
"Hol csavarogsz, te vásott?"
Aggódva vár reád,
megvetvén elmulásod,
csendes édesanyád.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése