2015. február 11., szerda

Tristan Tzara: Elágazás


Nem akarlak elhagyni
mosolyom úgy a testedhez tapadt
mint az alga csókja a kövekhez
hajlott korom mélyén egy jókedvű lármás kisgyerek él
de csak te tudod kicsalogatni héjából
mint kedves hangok a csigabigát

A fű közül
virágok üde keze tárul felém
de nekem csak a te hangod a kedves
mint kedves kezeid mint a megfoghatatlan este mint a pihenés


/Ford.: Somlyó György/

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Szeretettel köszöntök
Minden kedves böngészőt!





"Legjobb lenne hallgatni,
nem mozdulni,megállni,
nem érezni és nem látni?,
de akkor elfelejtenék embernek lenni!"
jazsoli5