Nem akarlak elhagyni
mosolyom úgy a testedhez tapadt
mint az alga csókja a kövekhez
hajlott korom mélyén egy jókedvű lármás
kisgyerek él
de csak te tudod kicsalogatni héjából
mint kedves hangok a csigabigát
A fű közül
virágok üde keze tárul felém
de nekem csak a te hangod a kedves
mint kedves kezeid mint a megfoghatatlan
este mint a pihenés
/Ford.: Somlyó György/
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése