Ti kedves szilfák, bennetek
Maradt minden bizalmam.
Hogy rátok kössem fel magam,
Addig még nem jutottam.
Úgy nézek lombotokra,
Mint a testvéretek.
Rajta! Kezdjük elölről
Az egész életet.
Gyermekkoromban tűzvörös
Sörényem volt, mely szinte lángolt.
Azóta mennyi mindent éltem át,
De még nem volt elég,
Még többre vágyom.
Ti csak lombot cseréltek,
És mindent újrakezdtek,
De ha engem az ősz
Letarol,
Nekem már befellegzett.
/Ford.: Ircsik Vilmos/
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése