Villám-üttön
egy törzs kigyúlt,
az égre vet
vörös kígyót.
Sziporka száll,
dalol a fa,
olvadva vész
a korona.
Majd hold a kő-
gerinc fölött
egy rém-szakállt
ezüstbe köt.
S reggel a lét
pezsgést ha kezd,
esküdni látsz
egy szén-kezet.
/Ford.: Nagy László/
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése