Google+ Followers

2015. április 23., csütörtök

Váci Mihály: Hűvös és tiszta


Elsuhogott a viharos
idő az érett táj felett:
- ideje teregetni most
az összezilált rendeket.

Jó lenne átgázolni már
a nagyra nőtt, szúrós gazon,
s a földet megforgatni, rá! -
hogy ne feleseljen a gyom.

Jó lenne egy rettenetes,
hűvös és tiszta eke-él,
mely barázdát vág, egyenest,
s választ mindent bal, jobb felé.

Mint tájba zúgó jegenye,
a gyárkémények karjai,
- lombos kiáltás kellene,
s a hit nagy nyárfasorai.

Lapályainkra meredek,
a szívnek vad kapaszkodó,
égaljra csúcsok kellenek,
- hegyen fúrt kútból kell a szó.

A jusst vitató zizegés
elég! - Szavunk csattan, akárha
megáll az asztalban a kés,

ha az igaz düh belevágja.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Szeretettel köszöntök
Minden kedves böngészőt!





"Legjobb lenne hallgatni,
nem mozdulni,megállni,
nem érezni és nem látni?,
de akkor elfelejtenék embernek lenni!"
jazsoli5