A sorsod ez: - a szenvedéseket
széppé tenni a szíveden,
hogy ami szétmar, felfal tégedet,
másoknak édes gyógyszere legyen.
Fekszel, s mint erőműtelep,
termelsz gyilkos energiát,
üzemeltet a képzelet,
mint gőz a bőgő turbinát.
Mint csillék hordják a szenet,
mélyből, szelíd tájak felett:
- emlékek jönnek, lengenek,
táplálni szörnyű üzemed.
Függönyözött sötét szoba
a laboratóriumod:
. mi nem térhet vissza soha,
mérges savval előhivod:
- egy tág lélegzetvételed,
egy megfeszülő szívverés
roncsolt agysejtre rögzített
pontos Röntgen-felvételét.
Ki fénybetartja, felkiált:
- Ilyen szörnyeteg a szívem,
ha szerelem derengi át! -
- hát ha gyűlöl - akkor milyen?
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése