Google+ Followers

2015. május 26., kedd

Csuka Zoltán: Hajnalhasadáskor, titkok nézésében


A nagy Tavaszt vártam, hajnalokban jártam.
Újnak, szentnek, nagynak lelkemet kitártam
S dúshajú fejemre, jaj kegyetlen tréfa,
Sziromhavat szórt le sok bimbós fehér fa.
Tüzek égtek bennem, s gondolattá égtek
S íme, körülöttem egyszerre csak tél lett.

Mélységek szerelme, szerelmek mélysége:
Zeng a Tavasz bennem, zúg hajrás zenéje,
Vergődöm nagy titkok súlyának alatta,
Messzeségek űznek, s ihajla, ihajla,
Dalolok lihegve, s járom a világot

Az életem titkára majd csak rátalálok…

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Szeretettel köszöntök
Minden kedves böngészőt!





"Legjobb lenne hallgatni,
nem mozdulni,megállni,
nem érezni és nem látni?,
de akkor elfelejtenék embernek lenni!"
jazsoli5