Google+ Followers

2015. május 6., szerda

Heltai Jenő: Filozoféma


Fut az idő, tűnnek az évek,
Erőm is elhagy, fogy az élet.
A sírba térek meg maholnap
De ott is még szeretni foglak.

Az ajkamon még sohse csüggtél,
Enyém se voltál szőke tündér,
Még nem pihentél karjaimban -
Én azt hiszem, jobb is, hogy így van.

Homályos álmaim ködében
Meg-megjelensz gyakorta nékem
S vérem emészti, hozza lázba
Vak szenvedélyem lángolása.

Egy csókodért epedve, égve
Száll sóhajom a semmiségbe,
Örök szomjúság gyötör, éget
S nem tudlak elfeledni téged.

Ha boldog lettem volna véled,
Talán már meg sem ismernélek,
Ha egymást meglátnók az utcán,

Talán a nevedet se tudnám.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Szeretettel köszöntök
Minden kedves böngészőt!





"Legjobb lenne hallgatni,
nem mozdulni,megállni,
nem érezni és nem látni?,
de akkor elfelejtenék embernek lenni!"
jazsoli5