Google+ Followers

2015. június 19., péntek

Agnyija Barto: A hóember cimborája


Se nem ittunk, se nem ettünk -
nagy hóembert építettünk.

Vizes hó tapad a kézbe,
télutói hó,
de a hóember-építésre
épp ilyen való.

Bizony ki is melegedtünk -
hol a február?
Mintha az égen felettünk
tavasz sütne már.

Ránk mosolyog szép fehéren
a hóemberünk,
vastag fehér ködmönében
ácsorog velünk.

Rövid a nap, már sötétül,
beesteledik.
Minden gyerek hazakészül -
maradna pedig.

Egyik pöttöm kispajtásom
topog a havon:
- Én a hóembert sajnálom!
Én itt nem hagyom!

Felkel a hold nemsokára,
villamos se jár,
s a hóember, szegény árva,
maga álldogál!

Főtt a fejünk, míg egy társam
ezt találta ki:
- Építsünk hát hamarjában
cimborát neki!

Se nem ittunk, se nem ettünk
új hóembert építettünk.

Felkel a hold nemsokára,
villamos se jár.
Van a hóembernek párja,
hát nem árva már.


/Ford.: Rab Zsuzsa/

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Szeretettel köszöntök
Minden kedves böngészőt!





"Legjobb lenne hallgatni,
nem mozdulni,megállni,
nem érezni és nem látni?,
de akkor elfelejtenék embernek lenni!"
jazsoli5