2015. június 11., csütörtök

Anna Ahmatova: Csüggedt lehetsz most


Csüggedt lehetsz most, komor és nehézkes,
dicsőség-megvető, nem -álmodó.
De emléked megronthatatlan-édes,
hogyha sötét is, nekem megható.

Iszol, tisztátlanok az éjszakáid,
mi álom, mi valóság, nem tudod.
Elkínzott szemed zöldesen világít -
nyugalmat hát a mámor sem adott.

Átkokat zúdítasz a lassú sorsra,
csak egyet áhít szíved: gyors halált.
Nyugat felől a szél hozzám sodorja
szavad: csupa könyörgés, csupa vád.

De hozzád visszatérni úgyse mernék.
Hazám sápatag égboltja alatt
az életem csupán ének meg emlék.
De neked emlékezned nem szabad!

Napok vonulnak csüggeteg seregben.
Az Istent érted hogy kérlelhetem?
Jól sejtetted: olyan az én szerelmem,
hogy nem tudod megölni még te sem.

/Ford.: Rab Zsuzsa/

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Szeretettel köszöntök
Minden kedves böngészőt!





"Legjobb lenne hallgatni,
nem mozdulni,megállni,
nem érezni és nem látni?,
de akkor elfelejtenék embernek lenni!"
jazsoli5