Google+ Followers

2015. június 2., kedd

Nyikolaj Zabolockij: Ősz


Ha elmúlik a nap, s a természet maga
a benne gyúló fényt kioltja már,
tág ház gyanánt az őszi cserjék ág-boga
a levegőben mozdulatlan áll.
A héja, varjú ott lel éji menedéket,
s fenn felhők raja száll, sok vándorló kisértet.

Tapadtan hull alá a száraz őszi lomb,
hever a földön, dús levél-terítő.
Távolban óriás, négylábú lény bolyong,
ködös falakon át el-elbődülve jön.
Bika, bika nagyúr! hát nem vagy már kevély?
Borostyánkőt idéz a juharfa-levél.

Ősz lelke adj erőt vezetni tollamat!
Hógyémánttal ragyog az égi szerkezet.
Eltűnt a sarkon túl a bika, s fenn a nap,
mint nagy kolonc, a föld felett
ködös golyóként csüngve imbolyog,
s a föld karéja vérezve lobog.

Kerek szemét jártatva szüntelen
repül egy nagy madár alant.
Mozgásában az ember van jelen:
szárny közt repül az embertől fogant
mag is, ha élni, megszületni száll.
Lomb közt kinyitja házát egy bogár.

Ősz architekturája. Benne tág helyet kap
az üres levegő, a cserjés meg az ér,
helye van az embereknek, állatoknak,
s fenn örvénylőn kereng, repül a holt levél –
a földi dolgokon különös fény remeg.
Itt vannak újra mind az áruló jelek.

Lomb közt kinyitja házát egy bogár,
kibámul, szarvacskáit nyújtogatva:
sokféle kérget őrölt össze már,
s pupos halomba összerakta,
s most csepp kürtjét megfújja érdesen,
apró isten gyanánt eltűnik hirtelen.

De ím eljött a szél. Mindaz, mi tiszta volt:
a téres, száraz tájék szürke lett –
zord ködbe tört a fény, gomolygón egybefolyt.
A csapkodó szél füstöt tereget:
kavargó, tépett lombokat sodor,
s robban a földön, mint a puskapor.

Mindenfelől kisért a fagy, a dermedés.
Peng a juharlevél, akár a réz,
ha vékony lemezét megrezdíti az ág.
És meg kell értenünk nekünk is halk szavát:
így ád jelet az esztendő, az élet,
hogy a természet új korszakba lépett.

/Ford.: Fodor András/


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Szeretettel köszöntök
Minden kedves böngészőt!





"Legjobb lenne hallgatni,
nem mozdulni,megállni,
nem érezni és nem látni?,
de akkor elfelejtenék embernek lenni!"
jazsoli5