2015. október 29., csütörtök

Bőhm András: Őszi séta


A nyári part most árva, elhagyott,
hogy egyszer itt járt, nem gondolhatod.
Ezer virága kóró lett, haraszt,
hogy újra nyílnak, álltasd csak magad.

Reménnyel menj a tél elé, hiszen
a végtelenség habokkal üzen,
az egyik jön, a másik elsimul,
a kórók magja bízva szélbe hull.

Pelyhes remények, rajta, szálljatok,
álom-virágot, ezret, bontsatok:
csak olyan legyen, mint az igazi,

fájjon, ha elkezd szirma hullani.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Szeretettel köszöntök
Minden kedves böngészőt!





"Legjobb lenne hallgatni,
nem mozdulni,megállni,
nem érezni és nem látni?,
de akkor elfelejtenék embernek lenni!"
jazsoli5