Google+ Followers

2009. augusztus 14., péntek

Alekszandr Puskin: A hógörgeteg

Zajog habos víz féktelen,
porlik mogorva szirteken,
sasok vijjognak, messze fenn
fenyő suhog,
csillámlanak fenségesen
a hegycsúcsok.

Itt hajdan nagy hógörgeteg
szakadt a mélybe, rengeteg
hó-jégtömbjével töltve meg
a szurdokot,
s a nyargaló szilaj Terek
belébotolt.

Torpant a habzó áradat,
aztán tombolva tört utat
a belézúdult gát alatt,
s a hótömeg
résén vadul tovább szaladt
a gyors Terek.

A szurdokban nem olvadó
tömegben állt a hegynyi hó,
locsolta a szilaj folyó,
ahogy rohant,
s keményedett a csillogó
jégboltozat.

És széles út vitt rajta át,
megbírt lovat, ökörgulyát,
a vándor kalmár arra járt
málhás tevén.
Aeol sóhajtja most dalát
a híd helyén.

/Ford.: Rab Zsuzsa/

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Szeretettel köszöntök
Minden kedves böngészőt!





"Legjobb lenne hallgatni,
nem mozdulni,megállni,
nem érezni és nem látni?,
de akkor elfelejtenék embernek lenni!"
jazsoli5