Búcsúzik a darumadár:
Isten hozzád, kedves határ!...
Isten hozzád, szép kedvesem,
látlak-e még, vagy sohasem!...
Leesett a hó a hegyen
bús fejemet hova tegyem?
Vagy teveled egy párnára,
vagy koporsóm forgácsára!
Szederlevél, jaj be piros,
szeretnélek, jaj de tilos.
Szeretnélek, jaj de késő...
Hull a könnyem, mint az eső.
Hull a levél a nyárfáról, -
jobb lesz nekem tőled távol.
Válasszon el hegy-völgy, erdő,
széles tenger, hét esztendő.
Sáros az út, fel sem szárad.
Utoljára vagyok nálad.
Adj egy csókot utoljára,
útravalót a halálra!...
Isten hozzád, kedves határ!...
Isten hozzád, szép kedvesem,
látlak-e még, vagy sohasem!...
Leesett a hó a hegyen
bús fejemet hova tegyem?
Vagy teveled egy párnára,
vagy koporsóm forgácsára!
Szederlevél, jaj be piros,
szeretnélek, jaj de tilos.
Szeretnélek, jaj de késő...
Hull a könnyem, mint az eső.
Hull a levél a nyárfáról, -
jobb lesz nekem tőled távol.
Válasszon el hegy-völgy, erdő,
széles tenger, hét esztendő.
Sáros az út, fel sem szárad.
Utoljára vagyok nálad.
Adj egy csókot utoljára,
útravalót a halálra!...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése