Karolina Pavlova: Türkiz-kék a tiszta égen

Türkiz-kék a tiszta égen,
felhőkön arany a fény:
mitől bánatos a szívem
ifjú tavasz idején?

Tán hogy gondok súlya nélkül
a világ nap-nap után
üde marad, ifjú, s végül
a szív öregszik csupán?

Hogy oly teljes, tiszta minden:
növények, dalok, színek,
s hogy álmait csak a szív nem,
csupán az nem őrzi meg?

Hogy tavasz után a másik
újra s újra megjelen,
s minden sír fölött virágzik
ugyanúgy, egykedvűen?

/Ford.: Lothár László/