Jan-Luc Moreau: A mókus

Egy platánfa mély odvában
Senkitől sem látott ház van.

Küszöbén egy mókus ül,
Egymagában, egyedül.

Cseresznyézik eleget,
S mindenfélét kötöget.

Amíg eszi a diót:
Köt közben egy szép trikót:

mogyorót is ropogtat,
kesztyűt köt, meg zoknikat…

Tőle jöhet a hideg!
Az se baj, ja jön a tél!

Napszálltáig kötöget,
a küszöbön üldögél,

pulóvert köt ügyesen,
s nem fog fázni sohasem!

/Ford.: Végh György/