Keresztes Szent János: A születésről

 

Eljött már ideje annak,
hogy a Gyermek megszülessen,
mint az ifjú nászi ágyból
bontakozva megjelenjen.
Menyasszonyát átkarolja,
karjai közt tartsa híven,
Ő, kit Mária jászolába
fektetett, a Gyermek Isten.
Istállóban, állatok közt
szalmaágyon megpihenjen,
embereknek éneke szóljon,
angyalok kardala zengjen,
eljegyzésüket megülni,
örömünnep kerekedjen.
Jászolában forgolódik,
sírdogál a Gyermek Isten,
véle ékes a menyasszony,
őt hozta, hogy ünnepeljen.
Mária ámulva nézi,
színét változtatja minden:
Istenben az ember sír fel,
emberben örül az Isten,
ami egynek s másikának
oly szokatlan, ismeretlen.

 

/Ford.: Takács Zsuzsa/