Tarasz Sevcsenko: Dnyeper partja

Dnyeper partja bogas-gallyas,
fűz-csalitban jávorszarvas,
hajló vesszők sűrüjében
áll a fenyves közelében.

Folyam vájja-marja partját,
szarvas mossa szép agancsát,
lehajlítja karcsu nyakát,
eltűnődik, mint egy kozák.

Lomb közt vágtat nyár hevében,
kékes párát fúj a télben,
sötétszemű párja nélkül
magányával összebékül.

Szól a szarvas:”Könnyü lábam,
hagyd a partot, ússz az árban!”
Szól a kozák:”S föld széles,
hol talállak, te szépséges?”

A fenyő a kányafával,
fűzfa lenge sudarával,
mint leányok, előlépnek,
kezdődik a tánc, az ének.

Csinosítva, cicomázva,
boldogsággal felpártázva
búbánatot nem ismernek,
hajladoznak, énekelnek.

/Ford.: Weöres Sándor/