Tegnap rátört az őszi szél a fákra,
Tarolva hullt a seszínű lomb.
Tegnap a szél dermesztő, hűvös árja
Metszőn belénk hatolt.
Tarolva hullt a seszínű lomb.
Tegnap a szél dermesztő, hűvös árja
Metszőn belénk hatolt.
A levelek reszketve földet érnek,
Elhagyva árvult ágaikat.
Sejtelmek félelmes varázsa ébred,
Dalom csitítja csak.
Elhagyva árvult ágaikat.
Sejtelmek félelmes varázsa ébred,
Dalom csitítja csak.
Üljünk le, kedves, nézzünk mind a ketten
Az égre, tarlott ágakon át,
Míg homlokunkra nem készít az Isten
Avarból koronát.
Az égre, tarlott ágakon át,
Míg homlokunkra nem készít az Isten
Avarból koronát.
/Ford.: Fodor András/
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése