Alexandru Macedonski: Excelsior

A hold varázsló:
Amint a fény remegve dől le,
Akármiféle ház tetője
Tűztől parázsló.

A kékes éjjel,
E hold-ezüst esőben ázott,
Tele dalok és suttogások
Álom-költészetével.

Űrbéli ködként
Távoli csillagok varázsa
Burkolja égi ragyogásba
Siralmaink e völgyét.

Itt állva árván,
Alatta annyi fény-virágnak,
Ránk mily Gondviselés vigyázhat,

S micsoda égi sárkány?

Ó, ég, természet,
Ó, Isten, kéklő, égi rejtély,
Mindörökre föléemeltél
Dühnek, gyűlölködésnek.

/Ford.: Jékely Zoltán/