Ha, szinte óránkint, tűnt életemnek
emlékei kisértnek:
ó csalárd világ, az emberiségnek
tévedését csak akkor ismerem meg.
A szív, ha végül enged
csábításodnak: csak kínnal tetézi
hiú örömed benne a keservet.
Mennyiszer hitegetted
- tudja ezt, aki érzi -
jóval, békével, bár egy szikra benned
nincs s nem is lesz, a lelket.
Ki hosszan él, mostohább is a része:
mert kurtább élet könnyebben visz égbe.
emlékei kisértnek:
ó csalárd világ, az emberiségnek
tévedését csak akkor ismerem meg.
A szív, ha végül enged
csábításodnak: csak kínnal tetézi
hiú örömed benne a keservet.
Mennyiszer hitegetted
- tudja ezt, aki érzi -
jóval, békével, bár egy szikra benned
nincs s nem is lesz, a lelket.
Ki hosszan él, mostohább is a része:
mert kurtább élet könnyebben visz égbe.
/Ford.: Rónay György/

Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése